DigiStreet.hu » Need for Speed The Run PC játék teszt

Amikor meghallottuk, hogy az NFS The Run című része ismét próbál valami újdonságot behozni a szinte már Saga-nak nevezhető Need for Speed sorozatba, már nem is lepődtünk meg. Jó dolog a változatosság, de talán ezzel egy kicsit túllőttek a célon a Black Box fejlesztői. Az alapötlet kifejezetten jó, bár nyomokban az ágyúgolyó futam című régi VHS-klasszikusra hasonlít. Az utóbbi 10 évben sok az adaptáció, filmből játékra, és fordítva össze-vissza mindent lenyúl mindenki. Tarantino is ezt csinálja, mégis szeretjük (már aki?) A feldolgozás-tengerben azért előbukkan 1-2 gyöngyszem (Death Rally for Iphone), de ahogy a filmkritikusok is fogalmaznak, ha nincsenek nagy elvárásaink egész jól fogjuk magunkat érezni a vászon előtt. Ehhez a véleményhez én is húznék egy strigulát…

Installálás

Az installálást elvileg DVD-ről és az Origin nevű új rendszeren keresztül online is elvégezhetjük, bár nekünk DVD-ről nem sikerült feltenni, így eltelt pár óra, mire lejött az az apró 16 gigás telepítő. Reméljük jön majd valami patch ehhez a közeljövőben…

A sztori

A főhös, alias Jack Rourke a bevezető szerint jó sok pénzzel tartozik a rosszfiúknak, és egyetlen kiút, ha elindul a Run nevű Egyesült Államokon átívelő maratoni versenyen, amely San Francisco-ból New Yorkig tart. Nem azt mondom, hogy igénylem egy autós játéknál a nagyívű történetet és a sok szereplőt, de ha már van, akkor legyen valami értelme. Ebben ugyanis nem sokat találtam, mivel az egész játék során nem derül ki semmi az üldözőinkről, sőt ha már itt tartunk nem is látjuk őket, csak nagy ritkán 1-1 lesötétített üvegű terepjáróban. Ennyit a történetről : )

Grafika

Az Electronic Arts már az előző rész (NFS Undercover) is készítő Black Box-ra bízta a fejlesztést, akik most sem okoztak csalódást, legalábbis ami a kinézetet illeti. A Frostbite motor a Battlefield sorozatnál már bizonyított (sőt egy rövid ideig a Medal of Honor-hoz is bedobták), így ebbe belekötni elég nehéz lenne. A Frostbite 2 motor legfőbb újdonsága egyébként a 64 bites processzorok és a DirectX 11 teljes kihasználása, illetve optimalizálás. Emiatt viszont a DirectX 9 és a Windows XP támogatását kivették belőle. Akit még ennél is behatóbban érdekelnek a feljesztők, illetve kíváncsiak némi háttérinfóra, azok látogassanak el a Dice oldalára. Az NFS Run grafikájára nem lehet panaszunk, azt leszámítva, hogy a PC verzió egy kicsit bugos, legalábbis az én Ati kártyámon. A sebességre viszont nem lehet egy szavam se: 3.0GHz-es Core2-s CPU-val 1280-ban szinte maxra tolva játszottam végig.

Ahogy haladunk az Egyesült Államokban a keleti part felé, a zene is mindig a tájhoz passzolva változik. A környezettől azonban gyönyörű, igazi Need for Speed látvány tárul elénk, Nevadától Wisconsin államon át New Yorkig mindent megkapunk: sivatag, völgy, hó, szerpentin, stb. Emiatt nézem el a Need for Speed: The Run című részének minden más hibáját. Ha nem törődünk az ostoba sztorival, az idegesítő rendőrökkel és csak a vezetésre koncentrálunk, illetve élvezzük az autót és a tájat, akkor könnyen rabul ejt minket a feeling. Jó a zene, szép a táj, vizuálisan tehát minden OK.

Irányítás

Mint ahogy az EA ígérte, a The Run-ban kiszállhatunk majd az autóból és lesznek külső akciójelenetek is, melyekben gyalog veszünk részt. Ezt anno a Driv3r is erőltette, majdnem tönkre is mentek miatta. Remélem az NFS-ben ez volt az utolsó ilyen… Félóránként egyszer kiszállít minket a sztori az autóból és nyomkodhatjuk a billentyűket őrülten, hogy elfussunk egy kutya elől, vagy hasonló. Ennek mi értelme volt, azt nem tudom Nem annyira újdonság még a Reset funkció (az NFS: Shift-ben is van ilyen), amely visszatesz minket a legutolsó legoptimálisabb részre, ha esetleg összetörnénk magunkat. A gond az, hogy míg a Shiftben mi mondhatjuk meg, hogy akarunk-e “resetet”, a Run-ban mindez automatikus. Nem túl fincsi, mikor egy hajtűkanyarnál a kötelező haladási irányt jelző nyilakba beledriftelbe (és kicsit átcsúszva) a gép úgy érzékeli, hogy ez nem a helyes irány és visszatesz minket 5 perccel korábbra

AI

Erről inkább nem is írnék, mert úgy csal a gép, ahogy kell. Bár aki játszott már régebbi Need for Speed epizódokkal az nem fog meglepődni, hogy a rendőrök akkor is utolérnek Fordjaikkal, ha sugárhajtású géppel 900-zal repesztünk… Ettől függetlenül nem zavar, mivel a játék amúgy egyáltalán nem nehéz. Sőt talán túl rövid is, kb 4-5 óra alatt kényelmesen végig lehet tolni.

Játékmódok

Ahogy haladunk Friscoból NYC-be, a játékban folyamatosan váltakoznak a verseny módok, hol az idő ellen, hol egy másik játékos ellen, hol egy egész regiment autó ellen kell versenyezni és próbálni felhozni magunkat a kétszázvalahányadik helyről az elsőre. Las Vegas 150, Chicago 50, stb. A benzinkutaknál tudunk autót váltani, bár nem sok értelme, bármelyik autóval végig lehet nyomni a versenyeket. Újdonságot nem kapunk, így szinte a jól ismert NFS üzemmódokban tolhatjuk végig a pályákat. Ebben az epizódban is tudunk szintet lépni, amivel hozzájutunk mindig valami aprósághoz (rendőr kordonon áthajtás, stb.), de igazán gyakorlati haszna nincs. Tuningra túl sok lehetőségünk nincs (színt tudunk váltani, meg hogy milyen kiadású géppel akarunk vezetni), így csak az amúgy is rövid játékidő miatt nem válik unalmassá a lineáris játékmenet.

Összegzés

Igen, talán ez az ami a legjobban hiányzott a The Run c. részből: szinte az összes többi Need for Speed-ben szabadon tekereghetünk a városban, tuningolhatunk, őrültködhetünk, vagy csak krúzolhatunk, ha épp azt akarunk. Hát itt nem. Megadott úton, megadott szabályok között, megadott ellenfelekkel, megadott csapásirányon kell haladnunk, és ettől aztán mindennek érezzük magunkat, csak szabadnak nem. Erről ez a már-már klasszikus jelenet jut eszembe:

A grafikára és az autók mennyiségére nem lehet panasz, a zárt, rövid játékmenet és az idegesítő AI azonban igencsak lerontja az összképet.

Reméljük a következő részben visszatérnek a jól megszokott Need for Speedhez a fejlesztők és valami olyasmit kapunk a képünkbe, mint a Hot Pursuit 2010…

Black Box, Electronic Arts, Frostbite 2, játékteszt, Need for Speed, Need for Speed: The Run, NFS The Run PC teszt, Origin